Valaki tart a kezében

Mindig sokat sportoltam. A bringázás és a motorozás volt a mindenem. Aztán egyszer hatalmasat estem a biciklimmel az erdőben. Addig nem gondoltam, hogy nekem bármikor komolyabb bajom lehetne. Esés közben furcsán lelassult az idő, a másodpercek hosszú óráknak tűntek, emlékszem minden pillanatára. Csúszás közben azt éreztem, hogy valaki tart a kezében, és hatalmas nyugalmat éltem át. Utána pár hónapig ez a „földöntúli élmény” foglalkoztatott.

Kerestem az élet értelmét. Sokat töprengtem azon, hogy mi célból vagyunk itt a Földön, de ez megválaszolhatatlannak tűnt. Volt bennem egy állandóan érzett üresség, amit semmivel sem lehetett betölteni, hiába próbáltam.

Végül elkezdtem érdeklődni a hit felől, és számos kérdés merült fel bennem Istennel és az élettel kapcsolatban. Ekkor ajánlotta a családom az Alphát. Itt feltehettem a kérdéseimet.

Azóta sok minden megváltozott.

Van kihez fordulnom, ha gyengének és elhagyatottnak érzem magam.

Elmúlt az állandó megfelelési kényszerem, és elkezdtem megtanulni, hogyan szeressek másokat.

Az Alpha egy nagyon hosszú út kezdete.

Ez az út nem mindig könnyű, de nem vagyok egyedül.

Pin Goog